"A hosszú élet titka: whisky, szivar és semmi sport!" – Winston Churchill (91 évig élt)
A 100 év fölötti kort megélők akár egészségtelenül is élhetnének, mert alapvetően génjeiknek köszönhetik hosszú élettartamukat.
Nir Barzilai, a New York-i Albert Einstein orvosi iskola öregedést kutató intézetének munkatársa ötszáz, 95 és 112 év közötti embert tanulmányozott csoportjával. Mint elmondta, a vizsgált emberek mintegy 30 százaléka volt elhízott, 30 százalékuk pedig dohányzott 95 éves koráig. Genotípusuk miatt mégis védettek a környezeti hatásoktól – véli a professzor.
Hozzátette, hogy az egészséges életmód a legtöbb embernél néhány évvel meghosszabbítja a várható élettartamot, ám nem segít azoknak, akik meg akarják élni századik születésnapjukat. Megállapításai alátámasztani látszanak azokat az anekdotikus történeteket, amelyek szerint egyes emberek igen magas kort értek meg annak ellenére, hogy dohányoztak, keveset mozogtak vagy rosszul étkeztek. Tehát, ha csak a hosszabb életért sportolunk, de nem élvezzük, nem biztos, hogy megéri. Vegyük azt, hogy napi 1,5 órát edzünk és újabb 1,5 óra az oda-vissza út az edzés helyére. Ez 3 óra. vagyis a napunk nyolcada. Ha így 80 éves kort érünk meg, akkor 10 évet edzéssel töltöttünk, amit ráadásul ne is élveztünk. Ez így gyakorlatilag kieső idő az életünkben és lehet, hogy a 10 év edzéssel nem is értük el, hogy 10 évvel hosszabb ideig éljünk. És még nem is számoltunk a sportolásra költött pénzt, amit költhettünk volna másra és aminek megkeresése szintén jó néhány munkával töltött évet jelent. Számoljunk utána, hogy valóban megéri-e!!!
Barzilai rámutatott arra: a százasok végül ugyanazokban a betegségekben halnak meg, mint mások 70-es vagy 80-as éveikben, csak éppen húsz-harminc évvel később jelentkezik náluk például szívbetegség vagy Alzheimer-kór. A professzor kutatócsoportjával már azonosított néhány olyan gént, melyek összefüggésbe hozhatók a hosszú élettartammal.
/—/
Egyes laboratóriumokban dolgoznak már olyan szereken, melyek úgy avatkoznának bele a szervezet működésébe, hogy a szóban forgó gének működését másolják: emelnék a jó koleszterin szintjét, illetve megelőznék a diabétesz kialakulását. Barzilai szerint a kipróbálások 2012-ben megkezdődhetnek, melyek eredményeként öt-tíz éven belül kerülhetnek a gyógyszerek a piacra. A kutató azt jósolja, hogy majdan az emberek 40 éves korukban elkezdik majd szedni ezeket a szereket, és életük sokkal hosszabb lesz.
Tehát alapvetően nem kell vegának, egészség- illetve sportmániásnak lenni. A hosszú élet alapvetően attól függ mit dobott nekünk a gép, szebben fogalmazva, mi a a karmánk. Ne felejtsük el azt sem, hogy a harmonikus élet milyen sokat jelent. Hosszú, nyugodt életet el tudunk képzelni, de hosszú stresszes, idegbeteg életet nem igazán. Itt jön a képbe a reiki. A tudatunk betegíti illetve gyógyytja meg a testünk, tehát nem mindegy mennyit meditálunk, mennyit reikizünk.
