Székesfehérvári Reiki Klub

 
Usui mester öt alapelvet hagyott az utókorra. Ha az egyetemes életenergia tiszta csatornájává akarunk válni, akkor ezeket életünk alapelveivé kell tennünk. Az öt alapelvet eredetileg Japán felvilágosult uralkodója, Meiji császár fogalmazta meg, mint a beteljesült élet irányelveit. Nem egyszerűen erkölcsi szabályokról van szó.

A kereső ember számára sosem jelenthet segítséget, ha elnyomja gondolatait, érzelmeit. Ezek az irányelvek kiindulópontjai, illetve egyes fokozatai lehetnek a makro- és mikrokozmosz tudatosítása felé vezető útnak. Mindet áthatja a vezérlő gondolat: az egység. A kozmosz és az egyén egysége.

 
A MAI NAPON… (Kyo dake ha)

Ezzel kezdődik minden alapelv. Mondhatnánk úgy is, hogy itt és most. Mert az már nem számít, hogy mi volt tegnap, azaz a múltban hogy viselkedtünk, mit mondtunk, hogy gondolkoztunk. Nem tudunk változtatni rajta. Abban sem lehetünk biztosak, amit a holnapra, vagyis a jövőre gondolva tervezünk. Bár lehetünk a legelőrelátóbbak, de nem tudhatjuk, vajon reményeink vagy a félelmeink valósulnak e meg a jövőben. Azonban itt és most, azaz a mai napon, el tudjuk engedni a múlt félelmeit, bűntudatát és csak itt és most tudjuk a jövőnket a hozzáállásunkkal alapvetően befolyásolni

 
1. Nem leszek dühös! (Okoru-na)

Semmi rossz nincsen a haragban, egyszerűen csak azt jelzi, hogy az események természetes áradata ellenében próbálunk úszni. Ha a harag megjelenik, legokosabb eljárás elfogadni, megfigyelni és ezáltal elengedni. A tűz azonnal kihuny, amint megszűnik az érzelemmel való azonosulásunk. Van azonban egy olyan, igen hatásos módszer is, melynek segítségével megelőzhetjük a dühnek, illetve a túláradó energia más (látszólag ellenőrizhetetlen) formáinak fellépését. Ha lehet, kerüljük el azokat a körülményeket, helyzeteket, amik nem kívánt érzéseket keltenek bennünk. Ha ez nem lehetséges, akkor bölcsebb, ha tudatosítjuk magunkban, ezek csak gyorsan múló érzelmek, amik állandóan változnak. Végül pedig nem esik majd nehezünkre elengedni azokat.

 
2. Ma nem aggodalmaskodom! (Shimpai suna)

Az aggódás a lehetséges jelen el nem fogadása. Amikor aggodalmaskodunk, leválasztjuk magunkat az Egészről csak azért, hogy valamilyen módon különlegessé tehessük magunkat. Aggódunk, hogy a dolgok talán másképp történnek, mint ahogy szeretnénk és ilyenkor jobbára csak a saját érdekünkre gondolunk. Az aggodalom forrása nem más, mint félelem. Félelem a változástól, pedig csak egy dolog örökös ezen a világon: A változás.

Hajlamosak vagyunk a többi embert, illetve rajtunk kívül álló egész világot vetélytársnak tekinteni, sőt olykor ellenségnek is. Ahelyett, hogy annak látnánk, ami. Vagyis útitársnak. Ilyenkor elfelejtjük, hogy a világegyetem Egy, és csak az ego osztja föl részekre.

 
3. Hálás vagyok! (Kansha shite)

Mindnyájan jól tudjuk, milyen nehéz mindig új szemmel látni az egyszer már megtanult dolgokat, és milyen varázslatosak ama pillanatok, amikor ez véletlenül mégis sikerül. Ha környezetünket nagyon tudatosan értékelni kezdjük – partnerünktől kezdve a legkisebb fűszálig a lábunk alatt -, akkor megint megtalálhatjuk a helyünket az élet csodálatosan szép történetében. Minden dologban és minden lényben van jó és rossz is. Életünket, de a másokét is, mintha kulcslyukon át néznénk anélkül, hogy az egészet ismernénk, s anélkül, hogy mernénk a pillanatnak élni. Próbáljuk meg egyszer másként is, bizalommal!

 
4. Ma keményen dolgozom! (Goo hage me)

Sokak értelmezése szerint ez nem azt jelenti, hogy napi tizenkét órát kéne dolgoznunk. A „kemény munka“ kifejezés sokkal inkább a meditatív gyakorlatokra vonatkozhat, vagyis a saját magunkon végzett munkára, arra, hogy minél jobban elkötelezzük magunkat a spirituális fejlődés mellett. Bensőnk világa azonban erősen különbözik a külvilágtól. Amit a külvilágban kemény munkának mondunk, azt a benső világban inkább „odaadásnak“ kell nevezni, hiszen itt keménységnek nincsen helye. A külvilágban esetleg egy cél érdekében dolgozunk, a benső világban azonban nem létezik más idő, mint a jelen pillanat.

Úgy is fordíthatnánk ezt az irányelvet: tisztességesen végzem a feladataimat. Ebben az értelmezésben ötvöződik a két értelmezésváltozat, vagyis az önmagunkon végzett munka és a külső világban végzett feladatok fontossága.

 
5. Kedves vagyok az embertársaimhoz! (Hito ni shinsetsu ni)

A teremtett lények között nincsen semmilyen hierarchia, csak az, amit az ember talált ki, s amelynek következménye a környezet szétrombolása, globális felmelegedés, háborúk, stb. Ha viszont mindazt, ami körülvesz bennünket, szerető szívvel szemléljük, a világ talán visszaváltozik azzá a szeretetből élő, csodálatos világgá, ami valaha lehetett. Ezt az alapelvet természetesen legbelül, önmagunkra vonatkozóan is követnünk kell. A minden lény iránti barátság az önmagunk iránti barátságot is magában foglalja. A szeretet útja önmagunkkal kezdődik.

Megjegyzés: Usui mester alapelveit pozítv megerősítésként (Nentatsu-ho technika) is használhatjuk, ám ekkor kicsit másképp kell megfogalmazni őket.

1. Nyugodt vagyok és türelmes
2. Felhagyok az aggódással
3. Ma hálás vagyok
4. Ma keményen dolgozom, és tisztességgel végzem a feladataim
5. Kedves vagyok az embertársaimhoz).

Miért is? Mivel képekben gondolkozzunk. A “ne”, a “nem’ illetve a tagadás bámely formája fogalom, ami az elménk sokkal lassabban értelmezhető, így hajlamos az ilyen szavakat kisebb súllyal számba venni, illetve legtöbbször teljesen figyelmen kívül is hagyja. Például a boldogan futó kisegykerekre rászol az anyukája. “Vigyázz, el ne ess kisfiam!” és már el is esik, mit nagykabát. Miért? Mert az elméjáben saját magáról lát képet, amint elesik. Ennek még rosszabb formája, ha azt mondja anyukája, “Vigyázz, mert elesel kisfiam!” Nap mint nap, így agymosnak, prgtramoznak át bennünket és önmagunkkal is sjnaos ezt csináljuk. Ezért nagyon fontos, hogy tudatosan, pozítívan gondolkofjunk.

Ebből is látszik, hogy a pozitív gondolkodás, nem az ezoterikus körökben olyan divatos rószaszínű szemüveg viselését jelenti. Az nem használja nem beszélünk a világban lévő rossz dolgokról, ne akarjuk látni őket vagy szebbnek akarjuk látni, láttatni, őket, mint amilyenek. Így ugynis képtelen vagyunk jobbá tenni.

A pozitív gondolkodás azt, jelenti, hogy pozitívan, igenlő fogalmazzuk meg a gondoltainkat. Itt és most: boldog vagyok, gazdag vagyok, egészséges vagyok, stb. Mondok erre egy példát. Egyik ismerősöm, Gazdag a vezetékneve és nem szegény ember, őst nagyon is jómódú. nem csoda, minden nap így mutatkozik be: Gazdag vagyok. Néhány éve kezeltem és reikire oktattam egy rákos hölgyet, aki azóta meggyógyult. Neki Mérges a vezetékneve. Csoda, hogy rákos lett egy olyan megerősítéssel élve, hogy Mérges vagyok? Abszolút nem. Javasoltam neki, változtassa meg a nevét. Nem tette meg, így a gyógyulás elnneére folyamatosan kockázatnak teszik ki magát. Én a helyében Boldogra változtatnám a nevét.

A legjobb példa egy tagadásra épülő, negatív megerősítésként megfogalmazott alapelv működésképtelenségére a tízparancsolat.

 
Nézzünk körül a világban! Melyik kultúrkör kezdeményezte, kezdeményezi a legtöbb háborút? Melyik kultúrkör pusztítja legjobban környezetet? Melyik okozta, okozza a legtöbb szenvedést? Mely kultúrkör alapelve a tízparancsolat? Biztos vagyok benne, hogy tudod a választ. Működnek az alapelvei? Amint látjuk egyértelműben nem. Tanulj más hibájából és pozitív megerősítések segítségével éld az életed!

Érdekelhet még: