Az enneagram elmélete

A 9 fő típus egy körön helyezkedik el, egymástól egyenlő távolságra, és az egyes emberek személyisége valahol a kör vonalán van, két típus között. Ennek alapján mindenki rendelkezik egy főtípussal (amelyik típushoz a legközelebb van), illetve egy színezettel (a második legközelebbi pont).
A típusok 3 csoportba (triászba) oszthatók, aszerint, hogy mi irányítja főképpen az egyes embereket. Vannak ösztön, érzelem és gondolkodás orientált emberek. Mindegyik csoportnak megvan az erénye, gyengéje, félelme, és motivációja. Ezeket a csoport típusai más módszerrel kezelik.
Minden személyiségnek van egy fejlettségi szintje, ami azt mutatja meg, hogy az egyén mennyire teljesíti ki magát, milyen jó az önismerete, mennyire fejlett a (pszichológiai) gondolkodása. Létezik átlagos, leromlott, és fejlett szint. Látnunk kell azonban, hogy ahogyan fejlődünk a megértésben és saját magunk megismerésében, bizonyos játszmákra ráérzünk, és lassan kilépünk belőlük, így a típusnak bizonyos stratégiai játszmái már nem lesznek ránk érvényesek.
Az, hogy ki melyik típusba tartozik, sok mindentől függ. A pszichológia mai nézetei szerint két alapvető tényező befolyásolja: a genetika, vagyis az örökletes minták, másrészt .a környezeti hatások: a család, a nevelés, a szociális tanulás.
Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy egyik típus se jobb a másiknál, mindegyiknek megvannak a maga erősségei, gyengéi.
Fontos azt tudni, hogy nem váltunk típust. Stratégiákat átvehetünk bizonyos helyzetekben bizonyos pontoktól, például relaxált vagy stressz helyzetekben, (integráció és dezintegráció iránya) de saját típusunk maradandó. A feladat az, hogy saját típusunk kereteiben fejlődjünk! Ehhez azonban az kell, hogy könyörtelenül őszinték legyünk magunkkal szemben. Fel kell arra készülni, hogy tudatosan lássuk magunkat, és másokat lehetőleg értékelés és ítélkezés nélkül. Ily módon saját vezetőnk és tanárunk leszünk. Ez ennek a rendszernek a gyönyörűsége.
Az enneagram az önismeret és emberismeret belső útja, amely megértésre törekszik, és nem ítélkezésre.
Az enneagram felépítése: a triászok
Az embert a test, lélek és szellem egysége jellemzi. Ennek megfelelően az emberi személyiség három alapkomponense az ösztön az érzés és a gondolkodás. Az enneagram ezen alapkomponensek szerint hármas csoportokba, úgynevezett triászokba rendezi a 9 személyiségtípust. Bármelyik típusba tartozunk is, személyiségünkben mindhárom összetevő – az ösztön az érzés és a gondolkodás – egyaránt megtalálható, és ezek állandó kölcsönhatásban állnak egymással. A triász azt mutatja meg, hogy a személyiség működésének mely területén vannak a legnagyobb problémák.
Mindhárom triászon belül aszerint különböztetjük meg típusokat, hogy az egyének a fő energiáikat merre irányítják. Vannak, akik főleg a külvilág felé élnek (külső pontok) – ők extrovertált személyek; mások önmagukba, befelé figyelnek és koncentrálnak (belső pontok) – őket nevezzük introvertáltnak. Ezek állnak a triász két oldalán. A közép- vagy más nevén gyökérpontban állnak azok a típusok, akik alapproblémájuktól megpróbálnak eltávolodni (“nincs, ha nem veszek róla tudomást”), illetve mindkét irányba elhatárolódni.
Ösztönös triász – düh pontok: 8, 9, 1

Az ebbe a csoportba tartozó emberek alapproblémája az ösztönös, belülről fakadó, autonóm cselekvés és a társadalmi megfelelés közötti ellentét kezelése. Rendkívül fontos számukra az az önállóság érzése. Befolyásolni akarják a világot, de legalábbis azt akarják, hogy a külvilág ne befolyásolja őket. Problémájuk van a düh, a harag, az agresszió kifejezésével.
A nyolcas (külső pont) én határai elsősorban kifelé irányulnak. Állandó erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a külvilág befolyását elhárítsa, erős védőpajzsot alakít ki. Dühét agresszióját átéli, és ki is fejezi. Az egyes (belső pont) sokkal több energiát fordít belső határainak fenntartására, ösztönkésztetéseinek visszaszorítására.
Tökéletességre törekszik, pontosan tudja, mi a helyes, dühét csak akkor fejezi ki, ha az igazolható. A kilences (gyökérpont) mindkét irányban, kifelé és befelé is igyekszik fenntartani énhatárait. Dühéről, agresszív késztetéseiről egyszerűen nem vesz tudomást, rendkívül megértő, kerüli a konfliktusokat, viszont rendkívül makaccsá, ellenállóvá válik, ha úgy érzi, hogy befolyásolják.
Érző triász – imázs pontok: 2, 3, 4

Az ebbe a triászba tartozó személyeknek legfontosabbak az érzelmek, a szeretet megélése. A legfontosabb kérdés, amire életük során választ keresnek identitásukkal, énképükkel kapcsolatos: „Ki vagyok én?” Hajlamosak felépíteni egy külvilágnak szánt imázst, egy olyan énképet, amit szerintük a külvilág elvár, vagy értékel. Ennek az “image”-nek akarnak azután megfelelni. Igen fontosak számukra a kapcsolatok, mások véleménye, megítélése. Épp ezért ők a függőségre leginkább hajlamos típusok. Mindhárom típusnak az a fő problémája, hogy nem hiszi el, hogy értékes. Úgy érzi, valamilyen tekintetben „nem elég jó”, valami „nincs rendben” vele, hogy őt önmagáért lehet szeretni.
A kettes kifelé, mások felé fordul, úgy gondolja, hogy akkor szerethető, ha segít, ha gondoskodik másokról. A négyes befelé fordul, önmagát keresi, alapvető életérzése, hogy ő különleges, más mint a többiek. A gyökérpont a hármas, ő távolodik el legjobban önmagától, érzelmeitől. Azt várja, hogy a külvilágban elért teljesítményéért szeressék, értékeljék. Energiái egyaránt fordulnak kifelé és befelé: a ketteshez hasonlóan szüksége van külső megerősítésre, a négyeshez hasonlóan pedig igyekeznek egy belső konzisztens énképet kialakítani.
Gondolkodó triász – félelem pontok: 5, 6, 7

Ennek a csoportnak a képviselői leginkább gondolataikban érzik otthon magukat. Biztonságra, támogatásra, belső útmutatásra vágynak. Keresik a helyüket a világban, az élet – vagy legalábbis saját életük – értelmét, de legalábbis meg akarják érteni a világot, amiben élnek. Mivel azonban a világ – és benne önmagunk – működése nem mindig érthető, sőt, gyakran irracionális, ez félelmet, szorongást, aggodalmat vált ki.
A hetes (külső pont) kalandvágyó, bátran veti bele magát az életbe. Ő saját belső világától fél, attól, hogy elborítja a fájdalom. Ennek elkerüléséhez állandó ingerekre, tevékenységre van szüksége. Az ötös (belső pont) félelmei a külvilággal kapcsolatosak. Mivel fenyegetőnek érzi azt, saját elméjébe vonul vissza, profivá, szakértővé válik. A gyökérpont a hatos, az ő számára a legfontosabb a biztonság. Energiáit egyaránt fordítja kifelé és befelé, ezért rendkívül ellentmondásos személyiség. A félelemre kétféleképpen reagálhat: vagy rendkívül aggodalmaskodó, szorongó, vagy éppen ellenkezőleg, nem vesz tudomást félelmeiről.
Érdekelhet még:
Az ötösök meg akarják érteni a világ működését, azt, hogy a dolgok mié...
Az enneagram 1-es legjellemzőbb vonása, hogy mindenben tökéletességre ...
A hetes habzsolja az életet, az élményeket. Úgy érzi, állandóan el kel...
A nyolcas nem akarja, hogy sorsáról mások határozzanak, a maga ura aka...




Hogyan lehet a legjobban eldönteni, hogy melyikbe tartozunk?
Különböző tesztek segíthetnek, de alapvetően önismeret szükséges ahhoz, hogy felismerjük, mi hova tartozunk. Ahhoz pedig, hogy más hova tartozik, jó emberismeret szükséges. Az enneagram azért nagyon hasznos, mert ha felismerted, ki melyik típusba tartozik, akkor könnyebben meg tudod ítélni, kitől mit várhatsz és mit nem várhatsz. Így ha például vezető vagy, akkor ennek megfelelően célszerű feladatokat kiosztani nekik.