Félelem a szabadságtól

Osho, tudnál többet mondani a szabadságtól való félelemről? Hatalmas sóvárgás él bennem a szabadság iránt, ugyanakkor, különösen az utóbbi időben nagy félelem is társul hozzá. Ez csupán az egyedüllét és a felelősség elkerülése?
Természetes jelenség, hiszen gyermekkorodtól kezdve arra tanítanak, hogy függj másoktól, a tanácsaiktól, az útmutatásaiktól. Idősebbé váltál, de még nem nőttél fel. Minden állat öregebbé válik. Kizárólag az ember előtt áll két lehetőség: megöregedhet, mint minden más állat – vagy felnőtté válhat. Felnőtté válni azt jelenti, hogy megszabadulsz minden függéstől. Kezdetben ez persze félelmet ébreszt.
A saját kivetítéseid vettek körül, és azt gondoltad, hogy védve vagy. Például kezdettől arra tanítottak, hogy Isten megvédelmez. Még a kisgyermeknek is azt mondják éjszaka:
Ne félj! Aludj! Isten vigyáz rád.
Az a gyermek még mindig ott él benned – én viszont azt mondom:
Nincs Isten. Biztonságban alhatsz a sötétben. Senki nem vigyáz rád.
De ez azt jelenti, hogy nem tudsz aludni; félsz, szükséged van egy védelmezőre. Az az Isten hókuszpókusz volt, de segített. Olyan volt, mint a placebo – csupán cukorpasztilla.
De ha a betegséged csak egy képzet – és nagyon sok emberben támadnak képzetek, valami apróság, amit eltúloznak, szinte tudattalanul. Akkor nincs szükség valódi gyógyszerre a képzelt betegségükre; elég a képzeletbeli gyógyszer.
Először is, a sötétség csodálatos
Hatalmas mélység, csend, végtelenség rejlik benne.
A fény jön-megy; a sötétség mindig megmarad, maradandóbb nála. A fény üzemanyagot igényel; a sötétség nem igényel semmit – egyszerűen ott van. És az ellazuláshoz nem jó választás a fény. Feszültséget teremt, ébren tart. A sötétség engedi, hogy ellazulj, elengedd magad.
A sötétségben nincs félelem, ezért a sötétségtől való félelem egész képzete csupán kivetítés. Akkor szükséged van Istenre – egy másik kivetítés -, aki megvéd a sötétben. Az egyik hazugság teszi szükségessé a másikat, aminek sosincs vége; folyton hazudnod kell.
A szabadság kétségkívül félelmet ébreszt benned sok minden iránt. Légy éber! Nézz bele mélyen mindenbe, amitől félsz. Meglepetten észreveszed, hogy ha mélyen belenézel a félelmedbe, el fog tűnni. Nincs semmi a világban, amitől félned kellene. Kiélvezheted a szabadságot és a vele járó felelősséget.
A felelősség felnőtté tesz
Egyre nagyobb felelősséget vállalsz minden tettedért, minden gondolatodért, minden érzésedért. Ez kikristályosít. Levesz minden láncot, ami rabságban tartott.
Az egyik barátomnál szálltam meg; egy találkozóra mentünk, melyre én voltam hivatalos, a barátom vitt el autóval. Nyomta a dudát a feleségének, hogy jöjjön már, mert késésben voltunk. Nem szeretek elkésni, mert sok embert várakoztatok meg vele, ami tiszteletlenség, udvariatlanság.
Végül kinézett a felesége az ablakon, és lekiabált:
Ezerszer mondtam, hogy egy percen belül ott vagyok!
Felsóhajtottam:
Istenem! Hogy mondhatja el ezerszer, hogy egy percen belül ott van?
Nincs tudatában annak, mit beszél.
Eltúlzod a félelmeidet
Csak nézd meg őket, és a tekintetedtől összezsugorodnak. Sosem nézted meg őket azelőtt; inkább menekülni próbáltál előlük. Védelmezőket teremtettél ellenük ahelyett, hogy belenéztél volna közvetlenül a félelmed szemébe.
Egyáltalán nincs mitől félni; csupán egy kicsivel több tudatosságra van szükség. Bármi legyen a félelmed, ragadd meg, nézd meg aprólékosan, ahogy egy tudós vizsgálja a témáját. És meg fogsz lepődni: elolvad, mint a hópehely. Mire megnézed a teljes totalitásában, már ott sem lesz.
És a félelem nélküli szabadság olyan áldásokat hoz, amelynek kifejezésére nincsenek szavak.
Osho
Érdekelhet még:
A társadalom három dolgot fojt el: a szexet, a halált és az abszurditá...
Mi egy terápiás csoport célja? Egyszerűen a tudatára ébreszt azoknak a...
Az életben nem minden igényel magyarázatot. Nem a mi feladatunk, hogy ...
A megvilágosodás utáni vágy a végső vágyakozás, ennél nagyobb dolgot m...



