Miért beteg a világ? kategória cikkei
Az élet maga eksztázis. Minden gyermek magával hozza, amikor világra jön, de a társadalom lerombolja benne az eksztázis lehetőségét, és szánalmas nyomorulttá teszi: nevelni kezdi. Mivel a társadalom neurotikus, nem engedheti meg, hogy elragadtatott emberek létezzenek, mert veszélyesek lennének rá.
Az oktatás a mai napig célorientált, vagyis nem az számít, hogy mit tanulsz, hanem az, hogy egy vagy két év múlva le kell belőle vizsgázni. Ettől a jövő válik fontossá – fontosabbá, mint a jelen. Az életstílusod is ilyen lesz: mindig feláldozod a pillanatot valamiért, ami akkor nem is létezik.
A gyermek ego nélkül születik. Az egót a társadalom, a vallás és a kultúra neveli belénk. Ő még nem ismeri az “én” fogalmát, saját magára is egyes szám harmadik személyben utal. De egy idő után szép lassan megtanítják neki, hogy ez így nem helyes. Ebben a pillanatban elveszíti a létezés valóságát.
Az ego akkor alakul ki, amikor valami olyasmivel azonosulsz, ami valójában nem vagy. Bárki is légy, semmi szükséged azonosulásra. Semmivel sem kell azonosulnod: már eleve az vagy, aki vagy. Tehát bármilyen azonosulásról is legyen szó, az azt jelenti, hogy valami mással azonosulsz, ami nem vagy.
A hatalomvágy az egyik legsúlyosabb betegség, amitől az ember valaha is szenvedett. Ráadásul minden oktatási rendszer, az összes vallás, kultúra és társadalom csak erősíti ezt a betegséget az emberben. Mindenki azt akarja, hogy az ő gyereke legyen a világ legnagyobb hatalmú, legbefolyásosabb embere.
A világ összes diktátora nekünk köszönheti a hatalmát, mert nekünk mindig kell valaki, aki megmondja, hogy mikor, mit tegyünk. Ennek nagyon egyszerű oka van: ha valaki más mondja meg, hogy mit csinálj, nem kell felelősséget vállalnod a tetteidért, nem kell gondolkodnod, hogy helyes-e amit teszel.
Szinte lehetetlen. Miért? Mert a probléma eltereli a figyelmedet. A probléma lefoglal.A probléma olyan elfoglaltságot biztosít számodra, ami lehetővé teszi, hogy teljesen haszontalan dolgokkal kösd le magad. Ha elfogynának a problémáid, akkor többé nem lennél képes a lényed perifériáján maradni.
Lenne egy fél órád számomra? Hogy miről lenne szó? Rólad. Az egészségedről. Az anyagi helyzetedről. Most ne hidd, hogy ez valami piramisjáték, az ilyeneket én utálom a legjobban. Ez szín-tisz-ta üz-let, érted? Közben még egészség is. Mert azért annyira nem nézel ki jól. Sápadt vagy, sejthiányod van!
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, az üveghegyeken innét, volt egyszer egy kis birkanyáj. A birkanyájat a jó pásztor terelgette. Gondoskodott róla, hogy mindig kövér legelőhöz és friss vizű patakhoz jussanak a juhai, elűzte a környékről a farkasokat.