Székesfehérvári Reiki Klub

Ha egyedül vagyok, úgy érzem, el tudom engedni magamat, és szeretni tudom az embereket, de a jelenlétükben azonnal bezárulnak a spaletták.

Nehéz szeretni a valóságos embereket, mert egy valóságos ember nem felel meg az elvárásaidnak. Nem célja, hogy megfeleljen. Nem azért van itt, hogy eleget tegyen mások elvárásainak; a saját életét kell élnie. És valahányszor olyan területre téved, ahol szembekerül veled, vagy ha nincs harmóniában az érzéseiddel, érzelmeiddel, a lényeddel, nehéz szeretni.

A szeretetről elmélkedni nagyon könnyű.

Szeretni nagyon nehéz.

Nagyon könnyű szeretni az egész világot. Az igazán nehéz egyetlen emberi lényt szeretni. Nagyon könnyű szeretni Istent vagy az emberiséget. Valódi probléma akkor jelentkezik, ha egy valóságos emberrelakadsz Össze. Találkozásotok azzal jár, hogy nagy változáson mész keresztül, és nagy kihívásnak kell megfelelned.

Ő nem lesz a rabszolgád, és te sem leszel az ő rabszolgája. Itt kezdődik az igazi probléma. Ha rabszolgává alacsonyodsz, vagy belőle lesz rabszolga, akkor nincs semmiféle nehézség. Probléma azért keletkezik, mert senki sem azért van itt, hogy rabszolgát játsszon, és senkiből nem is lehet rabszolga. Mindenki szabad ember… teljes lényünk szabadságból épül fel. Az ember szabad.

Tehát ne feledd: a probléma valóságos, nem személy szerint rólad szól. A probléma a szeretet jelenségének egészéről szól. Ne csinálj belőle személyes gondot, máskülönben nagy bajban leszel. Többé-kevésbé mindenkinek ugyanazzal a problémával kell szembenéznie. Még soha nem találkoztam senkivel, akinek ne okozott volna nehézséget a szeretet. A probléma magával a szeretettel áll kapcsolatban, a szeretet világával.

A kapcsolatok miatt kerülsz problémás helyzetekbe, és jobb, ha keresztülevickélsz rajtuk. A keleti emberek elmenekülnek, amint megpillantják a nehézségeket. Elutasítják, megtagadják a szeretetüket. Szeretet nélkülivé válnak, és ezt úgy nevezik: nincs bennük ragaszkodás. Egyre jobban eltompulnak. Keleten szinte teljesen eltűnt a szeretet, csak a meditáció maradt.

A meditáció azt jelenti, hogy jól érzed magadat egyedül

A meditáció azt jelenti, hogy kizárólag önmagadhoz tartozol.

A kör veled zárul be; nem akarsz kilépni belőle. A problémáid kilencvenkilenc százaléka megoldódott – ez nagyon magas szám. Már sokkal kevesebb gond nyomaszt. A keleti ember kevésbé ideges, kevésbé feszült, szinte a saját belső barlangjában él, védve van, szemét behunyja. Nem engedi mozgásba lendülni az energiáit. Rövidre zárja az áramkört, mindössze egy kevés energia mozog a bensőjében, ő pedig boldog. Boldogsága azonban halott. Boldogsága nem ünnep, nem mámor.

A legtöbb, amit elmondhatsz róla, hogy ez nem boldogtalanság. A legtöbb, amit mondhatsz, az a negatív oldalával kapcsolatos, mintha valakiről azt állítanád, hogy egészséges, mert nem szenved semmilyen betegségben. De ez nem valami nagy egészség. Az egészségnek pozitívnak kell lennie, ami már önmagában ragyog – nem csupán a betegség hiányának. Ebben az értelemben a halott test is egészséges, hiszen nincsenek betegségei.

Mi, keletiek tehát megpróbáltunk szeretet nélkül élni

Lemondani a világról, mi azt jelenti, hogy lemondani a szeretetről

Lemondani a nőről, a férfiról és minden lehetőségéről annak, hogy a szeretet kivirágozzon. A dzsaina szerzetesek, a hindu szerzetesek, a buddhista szerzetesek nem beszélhetnek nővel, ha egyedül vannak, nem érinthetnek nőt, tulajdonképpen még szemtől szemben se nagyon állhatnak vele. Ha egy nő kérdezni akar tőlük valamit, le kell sütniük a szemüket. Az orruk hegyét kell nézniük, hogy még véletlenül se tekintsenek rá. Mert ki tudja, valami bekattanhat… és a szerelem markában az ember jóformán tehetetlen.

Ők nem időznek mások otthonában, nem maradnak sokáig egy helyen, mert azzal esélyt adnának a ragaszkodásnak, a szeretetnek. Ezért aztán állandó mozgásban vannak, vándorolnak, és elkerülnek mindent – elkerülnek minden kapcsolatot. Sikerült elérniük a nyugalom bizonyos fokát. Nyugodt emberek, nem kavarja fel őket a világ, de nem boldogok, nem ünnepelnek.

Nyugaton ennek épp az ellenkezője történt

Az emberek a szereteten keresztül próbálták elérni a boldogságot.

Ezzel nagyon sok gondot okoztak. Elveszítették a kapcsolatot önmagukkal. Olyan távol kerültek önmaguktól, hogy már azt sem tudják, miként térhetnének vissza. Nem tudják, hol vezet az út, hol az otthonuk. Céltalannak, otthontalannak érzik magukat emiatt, és még több erőfeszítéssel vetik magukat a szerelembe ezzel a nővel, azzal a férfival, heteroszexuális, homoszexuális, autoerotikus kapcsolatokba. Mindenfélét kipróbálnak, és aztán ugyanolyan üresnek érzik magukat, mert önmagában a szeretet boldogságot adhat ugyan, de nem adhatja meg az elcsendesedést. És ha csak boldogság van, csend nélkül, akkor valami még mindig hiányzik.

Ha csend nélkül vagy boldog, a boldogságod olyan, mint valami láz, izgalom… sok hűhó semmiért. Ez a lázas állapot erős feszültséget teremt benned, és semmi jó nem sül ki belőle, csak a rohanás, a kergetés. Egy nap azonban rájössz, hogy ez a sok-sok erőfeszítés hiábavaló volt, mert valaki másra próbáltál rátalálni, miközben még önmagadat sem találtad meg.

Mindkét út kudarcot vallott

Keleten kudarcot vallott, mert az emberek szeretet nélkül próbáltak meditálni. Nyugaton kudarcot vallott, mert az emberek meditáció nélkül próbáltak szeretni. Én arra törekszem, hogy összegzést adjak neked, teljességet, ami azt jelenti, hogy meditációt és szeretetet együtt. Képesnek kell lenned arra, hogy egyedül is elérd a boldogságot, és képesnek kell lenned arra is, hogy emberek között légy boldog. Boldognak kell lenned a bensődben, és boldognak kell lenned a kapcsolataidban is. Gyönyörű otthontkell teremtened, belül és kívül egyaránt. Övezze gyönyörű kert a házadat, de legyen benne csodálatos hálószoba is. A kert léte nem zárja ki a hálószobáét; a hálószobáé nem zárja ki a kertét.

A meditáció tehát belső menedék legyen, egy belső oltár. Valahányszor úgy érzed, megelégelted a világot, beléphetsz belső szentélyedbe. Megfürödhetsz önmagadban. Felfrissítheted magadat. És új élettel eltelve térhetsz vissza; újra élénken, frissen, fiatalon, megújulva… hogy élj, hogy létezz. De képesnek kell lenned arra is, hogy szeresd az embereket, és szembenézz a problémákkal, mert a tehetetlen és problémakerülő csend nem az igazi, nem sokat ér. Csupán az a csend hőn áhított és értékes, amely szembe tud nézni a problémákkal, és mégis csend marad.

Ezt a két dolgot szeretném tehát elmondani neked: először meditálni kezdj, mert a legjobb, ha mindig a lényedhez legközelebbi középpontból indulsz ki, és ezt jelenti a meditáció. De ne ragadj meg ebben. A meditáció legyen állandó mozgásban, bontson virágot, nyíljon ki, és váljon szeretetté.

Ne nyugtalankodj!

Ne csinálj belőle problémát, mert nem az.

Egyszerűen emberi és természetes dolog. Mindenki fél – félnie kell. Az élet olyan, hogy félni kell. Akik viszont félelem nélkülivé lesznek, azokban nem azért szűnik meg a félelem, mert merésszé válnak a merész ember csupán elnyomja magában a félelmét; nem lesz valóban félelem nélkülivé. A félelem nélküli ember elfogadja a félelmeit. Ez nem merészség kérdése. Egyszerűen megvizsgálja az élet tényeit, és felismeri, hogy ezek a félelmek természetesek. Elfogadja Őket!

Problémák azért keletkeznek, mert meg akarsz szabadulni tőlük

Rendkívül egoista elvekre tanítottak:

Légy merész!

Mekkora képtelenség! Micsoda ostobaság! Hogyan kerülheti el egy értelmes ember a félelmeket? Ha ostoba vagy, nem félsz semmitől. Akkor dudálhat eszelősen a buszsofőr, te ott állsz az út közepén, a legcsekélyebb félelem nélkül. Vagy rohanhat feléd a bika, te azonban rettegés nélkül állsz egy helyben. De ostoba vagy! Egy értelmes embernek el kell ugrania az útból.

Ha függővé válsz, és minden bokorban kígyót keresel, az jelenti a problémát. Ha senki sincs az úton, te mégis félsz és szaladni kezdesz, az már probléma; máskülönben a félelem természetes.

Tehát, amikor azt mondom, hogy meg fogsz szabadulni a félelmeidtől, azzal nem arra utalok, hogy nem lesz félelem a világban. Felismered majd, hogy a félelmeid kilencvenszázaléka csupán képzelgés. Tíz százalék valóságos, úgyhogy azokat el kell fogadnod. Én nem teszem merésszé az embereket. Fogékonyabbá, érzékenyebbé, éberebbé teszem őket, és az éberségük elegendő. Tudatára ébrednek, hogy a félelmeiket ugródeszkaként is használhatják. Szóval ne nyugtalankodj, jó?

Osho

Érdekelhet még: