Meditáció

Közzétéve 2011. szeptember 8. csütörtök

Van egy meditáció, amely egyszerűen bekövetkezik – nem mi tesszük. Részünkről csupán egyetlen dolog szükséges hozzá: ha bekövetkezik, ne akadályozzuk.

Az a meditáció, amelyet irányítani tudsz, az elme játéka marad. Az elméd az, ami irányítás alatt áll; az elme az, ami a meditációt végzi. De ez a meditáció nem tud túlvinni az elmén. Hogyan tudna, ha az elme az előidézője? Az elme irányítja, és mindig uralod.

A valódi meditáció az, amelyet nem tartasz a markodban; épp ellenkezőleg, ő tart a markában téged. De a technikák segíthetnek, elvisznek a csalódás egy pontjára. Elvisznek a reménytelenség, a tehetetlenség egy pontjára. Elvisznek egy olyan pontra, ahol a kétségbeesés eredményeképpen meglátod cselekvéseid ördögi körét, meglátod, hogy a cselekvés nem vezet sehová… Újra és újra eljutsz ugyanahhoz a ponthoz, visszakerülsz az elmédhez. Egy nap feltámad benned a felismerés, hogy a cselekvés valójában nem-cselekvés. Abban a pillanatban bekövetkezik az elengedés.

Akkor minden cselekvés eltűnik, minden erőfeszítés eltűnik. Valami leereszkedik odaátról. Ez a felszabadulás. És abból a felvillanásból egyetlen pillanatnyi is elegendő. Sosem leszel többé ugyanaz – nem lehetsz többé ugyanaz.

Osho

A lenti videóban arra láthatunk példát, hogy az agresszív cselekvésnél mennyivel többet érhetünk el passzív meditációval. “Csak csendben ülni, semmit sem tenni, a tavasz eljő, a fű nő magától.”