A valódi meditáció tulajdonképpen egy fortély, nem művészet – a spontán csend fortélya. Ha huszonnégy órán át figyelsz, mindennap találsz majd néhány olyan pillanatot, amikor automatikusan csendbe zuhansz. Ezek a pillanatok maguktól jönnek el; és amikor eljönnek, hagyj abba mindent, amit csinálsz.
Nehéz szeretni a valóságos embereket, mert egy valóságos ember nem felel meg az elvárásaidnak. Nem azért van itt, hogy eleget tegyen mások elvárásainak; a saját életét kell élnie. És valahányszor olyan területre téved, ahol szembekerül veled, vagy ha nincs harmóniában az érzéseiddel, nehéz szeretni.
Az a legnagyszerűbb nap az életben, amikor semmi kidobni valót nem találsz magadban; már mindent kihajítottál, és csak a tiszta üresség maradt. Abban az ürességben megtalálod majd önmagadat. A meditáció azt jelenti, hogy kiüríted az elme teljes tartalmát: az emlékezetet, a gondolatokat, a vágyakat.
Az agy bal fele az érvek központja, és az érvelés gyáva. Ezért nem találsz olyan embert, aki egyszerre merész és intellektuális. Ha merész emberre bukkansz, észre fogod venni, hogy nem intellektuális. Irracionálisan gondolkodik, ez elkerülhetetlen. A jobb agyfélteke intuitív, a megérzések központja.
Egyszerűen ülj arccal a fal felé. A fal csodálatos. Nincs hová menni. Bodhidharma 9 évig ült arccal a fal felé fordulva, nem csinált semmit, csak ült. A hagyomány azt mondja, elsorvadt a lába. Én ezt szimbolikusan értelmezem. Egyszerűen azt jelenti, hogy elsorvadt minden mozgás, minden motiváció.
Amint tudod, hogy napokon belül megfogsz halni, ez a világ – a pénz, a bank, az üzlet, ez meg az – azon nyomban haszontalanná válik. Ekkor semmi sem több csupán egy álomnál, és már ébredezel. Ha valaki megtudja, hogy egy meghatározott időn belül meg fog halni, akkor válik lehetségessé a meditáció.
A meditációra ma sokkal inkább szükség van, mint korábban bármikor. A meditáció léte ma már élet-halál kérdése. Régen ez még luxusnak számított: volt néhány ember, akiket érdekelt a dolog. A többi ember viszont a természetéből fakadóan volt csendes, természetesen volt boldog és egészséges.
Van egy meditáció, amely egyszerűen bekövetkezik – nem mi tesszük. Részünkről csupán egyetlen dolog szükséges hozzá: ha bekövetkezik, ne akadályozzuk. Az a meditáció, amelyet irányítani tudsz, az elme játéka marad. Az elméd az, ami irányítás alatt áll; az elme az, ami a meditációt végzi..
Ez az az állapot, amikor az ember túljut a racionális elme szintjén. Azt jelenti a “buddha” szó: teljes mértékben tudatossá válni. Az ember a logikus elme fölé emelkedik, túllép a racionális gondolkodás világán, és tökéletesen tudatossá, szupertudatossá válik. Az ilyen ember őrültnek fog tűnni.
