Fojts el valamit, és megnő az értéke! Fojtsd el jobban, és még értékesebb lesz! Ne fojtsd el, és elveszíti az értékét! Juttasd kifejezésre, és szertefoszlik!. Amikor a tudattalan és a tudatos találkozik benned, mert már semmi sincs elfojtva többé a tudattalanodban – ez az összeolvadásuk pillanata.
Ne mondj igent vagy nemet, ne érts egyet, ne ellenkezz. Csak legyél velem ebben a pillanatban – és a felismerés hirtelen megérkezik, ha figyelemmel hallgatsz, ha itt vagy velem, ha nem hasonlítod össze szavaimat az elmédben a régi gondolataiddal, ha egyáltalán nem hasonlítgatsz és nem ítélkezel.
Ha tudósként dolgozol, használnod kell az intellektusodat. Csodálatos mechanizmus, de csak ha szolga marad, és nem válik úrrá. Ha úrrá válik, és átveszi feletted a hatalmat, akkor veszélyes. Az elme a tudatosság szolgájaként nagyszerű cseléd; az elme a tudatosság uraként veszélyes úr.
Ha ismered az igazságot, élvezd! Mi értelme körbejárni az egész országban, és vitára hívni másokat? Ha ismered az igazságot, az emberek maguk jönnek el hozzád. Van ebben némi finom politika. Nevezheted filozófiai politikának, vallási politikának, de akkor is politika, csak nagyon kifinomult.
Vesd le mindet! Nyerd vissza, követeld vissza ártatlanságodat, gyermekkorodat! Dobj el minden szemetet, amit rád pakoltak! Légy friss, kezdd a legelejéről, és meglepetten látod majd, mennyi intelligencia szabadul fel azonnal! Az intelligencia a képesség arra, hogy láss, érts és a saját életedet éld.
A cél egy kristálytiszta dolog; az irány intuitív.. Érezheted az irányt, de nem tudhatod. A célt tudhatod, de nem érezheted. A cél a jövőben van. Amint egyszer eldöntötted, elkezded felé irányítani, felé kormányozni az életed. Hogyan dönthetnéd el a jövőt? Ki vagy te, hogy dönts az ismeretlen felől?
Sokan különösnek tartják a nyugalom és a cselekvés egységének eszméjét, mert azt gondolják, hogy azok egymással ellentétes fogalmak. Pedig a kettő voltaképpen egy.. Noha beszédünkben megkülönböztetjük a nyugalmat és a cselekvést, ezek alapvetően egyek. Az egyik állapot feltételezi a másik létezését.
Ha azzal a hozzáállással tanulunk meg valamit, hogy hazaérve megtaníthassuk valaki másnak, sokkal jobban odafigyelünk, és meggyőződünk róla, jól megértettük-e. Ha mindig annak tudatában gyakorolunk, hogy egy napon majd esetleg nekünk kell tanítani, amit éppen tanulunk, még gyorsabban haladhatunk.
Ha elkezdünk valamit, végig kell vinnünk. Ha csak szórakozásból csinálunk valamit, semmi baj, ha belekóstolunk hol ebbe, hol abba, de ha egyszer eldöntöttük, hogy ez a mi utunk, nem helyes megállni a közepén. Bárminek a tanulmányozása mellett döntsünk, találkozhatunk néhány kőfallal az úton.
