Munkamánia

A munka jó, de nem szabad, hogy függőséggé váljon. Sok ember kábítószerré változtatja a munkáját, hogy bele tudjon feledkezni – éppúgy, ahogyan egy iszákos feledkezik bele az alkoholba.

Éppúgy képesnek kell lenned a nem-cselekvésre, mint a cselekvésre – akkor vagy szabad. Képesnek kell lenned arra, hogy csak ülj, és ne csinálj semmit, ugyanolyan tökéletesen és csodálatosan és üdvözülten, mint ahogyan keményen dolgozol és tevékenykedsz; akkor vagy rugalmas.

Két típusú ember létezik: azon kevesek, akik beleragadnak a letargiájukba, és a másik szélsőség, akik az elfoglaltságaikba ragadnak bele. Mindkét típus börtönben él. Képesnek kell lenned arra, hogy egyik dologtól a másikhoz lépj, könnyedén, erőfeszítés nélkül. Akkor van a létezésedben szabadság, kegyelem és spontaneitás.

Én nem vagyok a munka ellen, én nem vagyok semmi ellen, de semminek nem szabad függőséggé válnia. Különben nagyon-nagyon zavaros állapotba kerülsz. Ha a munka egy elfoglaltság, és csak elrejted magadat benne, akkor ismétlődő, mechanikus dologgá válik. A munkából rögeszme lesz; egy démon kerít a hatalmába.

Osho

---

A lenti videóban Carl Honore újságíró arról beszél, hogy a nyugati világ sebesség-központúsága rombolja az egészséget, a termelékenységet és az életminőséget. De már érlelődik az ellenreakció: az emberek kezdik megfékezni túlontúl modern életüket.

http://ted.com/talks/view/id/73

Érdekelhet még:

Hozzászólások

hozzászólás