Ha le akarsz jönni a fejből, át kell haladnod a szíven. Nem tudsz közvetlenül a legbensőbb lényedig lemenni, keresztül kell haladnod a szíven. A szívet eszközként kell használnod. Gondolkodás, érzés, létezés: ez a három központ. De az érzés egyértelműen közelebb van a létezéshez, mint a gondolkodás.
Elkerülhetetlenül gyermekibbé válsz, ha meditálsz. Egy kis meditáció, és máris frissebbnek érzed magadat. És ezzel egyfajta felelőtlenség is érkezik -felelőtlenség abban az értelemben, hogy nem veszed figyelembe többé más emberek rögeszméit. Én úgy látom, gyermekivé válni nagy felelősség.
Önmagában az élet semleges. Mi tesszük csodálatossá, mi tesszük csúnyává; az élet az az energia, amelyet mi viszünk bele. Ha szépséget öntesz az életbe, akkor csodálatos lesz. Ha csak ülsz egy helyben, és azt akarod, hogy csodálatos legyen, akkor nem lesz az – neked kell létrehoznod a szépséget.
A reinkarnáció keleti elmélete csodálatos. Igaz vagy nem – nem ez a lényeg. Nagyon ellazult hozzáállást ad az élethez. És csupán ez valódi. Nyugaton túl nagy a rohanás a keresztény elmélet következtében, miszerint csak egyetlen élet van. Ez egy őrült ideát teremtett az emberek elméjében.
A valódi kérdés csak egy kapszula, amelyben ott rejtőzik a válasz; kemény burok, amely megvédi a benne rejlő, lágy választ. Csak kéreg, amely egy magot ölel körül. Százból kilencvenkilenc kérdés szemét, és e miatt a kilencvenkilenc kérdés miatt nem tudod feltenni a valóban lényeges kérdést.
Tanuld meg, hogyan barátkozhatsz meg az álmaiddal. Az álom a tudattalan egy kommunikációs formája. A tudattalannak üzenete van számodra. Hidat próbál teremteni a tudatos elmédhez. Nincs szükség az álmok elemzésére, mert ha kielemzed az álmot, akkor megint a tudatos elme kezébe kerül az irányítás.
A létezés egy zenekar, és nekünk összhangban kell lennünk vele. Azért olyan varázslatos a zene az emberi elme, az emberi szív számára, mert csodálatos zenét hallgatva olykor belecsúszhatsz az univerzális harmóniába. Beethovent, Mozartot vagy klasszikus keleti zenét hallgatva egy másik világba lépsz.
Létezik egy szó a latinban a hallgatásra: obedire. Ebből ered a latin obedientia, ‘engedelmesség’ kifejezés. Ha helyesen hallgatsz, az megteremti az engedelmességet. Ha helyesen látsz, az automatikusan magával hozza a fegyelmet. Az alapvető kérdés az, hogy belül tökéletesen üres légy.
Amikor valami valóban megtörténik, az mindig elmondhatatlan. Amikor semmi sem történik, arról sokat tudsz beszélni. De amikor valami valóban megtörténik, azt szinte lehetetlen elmondani. Egyszerűen tehetetlennek érzed magad. Áldottak azok a pillanatok, amikor valami történik, és nem tudod elmondani.
