Ha nincs kedved beszélni, ne mondj egyetlen szót sem, ami nem önként hagyja el az ajkadat. Ne aggódj, ha az emberek őrültnek gondolnak. Fogadd el. Ha azt gondolják, hogy megnémultál, fogadd el, és élvezd a némaságodat!
A valódi gond azokkal az emberekkel van, akik egyre csak beszélnek, és nem tudják, miről beszélnek és miért. Szünet nélkül beszélnek, mert nem tudják abbahagyni. De ha egy kicsit tudatosul benned ez az egész ostobaság és a probléma, ami az elmében zajlik; ha tudatára ébredsz, hogy nincs mit mondanod, hogy minden jelentéktelennek látszik, akkor tétovázni kezdesz.
Kezdetben olyan érzés lesz, mintha elveszítenéd a kommunikáció képességét – de nem erről van szó. Valójában az emberek nem azért beszélnek, hogy kommunikáljanak, hanem hogy elkerüljék a kommunikációt. Hamarosan képes leszel valóban kommunikálni. Csak várj, és ne erőltess semmit. Ne nyugtalankodj a csend miatt. Mégis nyugtalankodni kezdesz, mert az egész társadalom a beszédben létezik, a nyelvben, és azok az emberek, akik ügyesen fejezik ki magukat, nagy hatalomra tesznek szert a társadalomban: vezetők, tudósok, politikusok, írók lesznek. Hamarosan félni kezdesz, hogy kicsúszik a markodból a nyelv, de ne aggódj. A csenddel Istent tartod a markodban, és amint egyszer megtudod, mi a csend, van miről beszélned.
Amint egyszer mélyen behatolsz a csendbe, a szavaid végre először jelentést hordoznak. Akkor nemcsak üres szavak többé, megtelnek valamivel odaátról. Költészet van bennük, tánc. Belső kegyelmedet hordják magukban.
Osho
Érdekelhet még:
Ez csak a kezdet. Egyre több furcsa vidéken kell keresztülhaladnod. Az...
A munka jó, de nem szabad, hogy függőséggé váljon. Sok ember kábítósze...
Mindannyian megtanuljuk, hogyan legyünk boldogok, hogyan nevessünk és ...
Még a nagy tudósok is, akik józan ésszel dolgoznak, eljutnak egy ponti...
