Ha utat engedsz egy kétségnek, feszültség támad a szívedben – mert a szív ellazul a bizalommal és összezsugorodik a kétséggel. Normálisan az emberek nincsenek tudatában ennek a dinamikának. Valójában állandóan összezsugorodott és beszűkült szívvel élnek, ezért elfelejtik, milyen érzés ott ellazulni.
A fű a tao útját követi, Lao-ce útját Az életben járva mit veszel észre? Jön egy hatalmas vihar, és kidőlnek a nagy fák. Mellette pedig ott vannak a kisebb növények és a közönséges füvek – amikor vihar jön, a fű meghajlik, és nem esik semmi bántódása. Senki sem győzheti le, mert hajlandó engedni.
Amikor azt mondom, hogy ne kövesd el ugyanazt a hibát kétszer, akkor nem azt mondom, hogy értékelj.. Én azt mondom: láss. Amikor elkövetsz egy hibát, akkor azt oly teljességgel lásd, hogy tényleg meglásd a hibát. Akkor magától a meglátástól eltűnik a hiba, és még ha akarnád sem tudnád megismételni.
Mindig jó felégetni a múltba vezető hidakat. Akkor eleven maradsz és sosem veszíted el gyermekségedet. Sokszor van szükséged arra, hogy felégess minden hidat, hogy tiszta légy. Mindannyiszor, ha elkezdesz valamit, újra gyermek vagy. Ha nem születsz újra, bármit teremtesz, csak ismétlés lesz.
Ha elhiszed, hogy korlátaid vannak, korlátozott emberi lényként működsz. Amint eldobod ezt a tévhitet, elkezdesz korlátlan létezőként működni. Az emberek téves meggyőződéseik miatt rosszul működnek, ezért kutatni kezdenek az ok után. Majd rábukkannak a meggyőződésre és még korlátozottabbá lesznek.
Sohasem a másik a felelős. Csak figyelj! Ha bölcs vagy az adott pillanatban, akkor nem lesz gond. De mindenki akkor bölcs, amikor a pillanat már elmúlt. A visszatekintő bölcsesség semmit sem ér. Ha elveszíted a türelmedet, bosszankodsz és korholsz, azután belátod, hogy feleslegesen tetted, már késő.
Nem kérdés az igazság és az illúzió közti választás, mert minden ajtó, amely rajtad kívül van, illúzióhoz vezet. Az egyik ajtóra az van írva, hogy “illúzió”, a másikra pedig, hogy “igazság”, ne fáradj azzal, hogy választasz közöttük. Mindkettő illúzió. Te vagy az igazság. Az igazság a te tudatod.
A szabadságnak két oldala van. Az első oldala megszabadulni valamitől: nemzetiségtől, egy bizonyos egyháztól, egy bizonyos politikai ideológiától. Ez a szabadság első része, de ennek önmagában nincs értelme, hacsak nem irányul valami kreatívra. Valami többre van szükség. Teremtővé kell válnod.
Az élet olyan, mint egy gyermek, aki alszik egy vonaton, és felébreszti a kalauz, mert ellenőrizni akarja a jegyét, de a gyermeknek nincs jegye, és pénze sincs rá, hogy vegyen. A gyermek egyáltalán nincs tudatában annak sem, hogy hová megy, mi az úti célja, és miért van a vonaton.
