Megvilágosodottnak lenni a leghétköznapibb jelenség a földön. “Hétköznapi” alatt azt értem, hogy így kell lennie. Ha valami rendkívülinek tűnik, akkor az miattad van, mert imádod az akadályversenyt. Először megalkotod az akadályt, aztán megpróbálod leküzdeni, és ez valahogy mindig mámorossá tesz.
A keleti elme az önfeladással is teve marad. A nyugati elme önfeladásával lehetőség adódik a “gyermek” megszületésére. Az oroszlán önfeladása után gyermekké válik; a teve önfeladása után is teve marad. Minden egyénnek meg kell tanítani az egót, kizárólag akkor tudja majd eldobni.
A megvilágosodás maga a dolgok természete. A megvilágosodás nem tehetség kérdése. A megvilágosodás egyszerűen az élet legalapvetőbb forrása. Még otthonról sem kell elmenned, hogy megtaláld. Ha elmész otthonról, akkor már biztos, hogy tévútra kerültél, és ki tudja, mikor térsz majd újra haza.
Az önfejlesztés a pokolba vezető út. Minden erőfeszítés, amely arra irányul, hogy valami ideállá alakítsd magad, egyre nagyobb őrületet teremt. Az ideál minden őrület alapja, és a túl sok ideál következtében az egész emberiség neurotikussá vált. Az állatok nem neurotikusak, mert nincsenek ideáljaik.
Mindig emlékezz egy dologra: te is, ahogy mindenki, már őrült vagy. Az emberiség őrült; ez a Föld egy őrültekháza. Ezért csak épelméjűvé tudsz válni, megőrülni nem tudsz. Ha félsz attól, hogy épelméjűvé válj, az egy dolog, de attól ne félj, hogy megőrülsz, mert mi más történhet?
Az ego ott gyökerezik, hogy azt hiszed létezik “saját”, különálló középpontod. A létért vívott állandó harcban mindenkinek kell, hogy legyen valamilyen elképzelése arról, ki is ő valójában. Valójában persze senkinek nem lehet fogalma erről, hiszen a legmélyebb szinten az ember maga a misztérium.
Még csak az egyszerű élet sem feltétel. Magadra erőltetheted az egyszerű életet – attól az élet még nem lesz egyszerű. És élhetsz luxuspalotában is akár: ha mindig az adott pillanatban élsz, akkor valóban egyszerű életet fogsz élni. Élhetsz úgy, akár egy koldus, akkor sem fogsz egyszerű életet élni.
Az ártatlanság a gondolat nélküli tudatosság állapota. Az elmenélküliség szinonimája. A buddhaság lényege. Ebben az állapotban találod meg a harmóniát a dolgok végső törvényével. Nem küzdesz tovább, csak hagyod sodorni magad. Ha az ego eltűnik, az elme is eltűnik, és csak az ártatlanság marad.
Az egótól nem lehet csak úgy megszabadulni, mert az ego olyan, mint a sötétség. A sötétségtől sem lehet megszabadulni, legfeljebb felkapcsolhatod a lámpát. Amint van fény, nincs többé sötétség. Nagyjából így szabadulhatsz meg az egódtól is. Légy te magad a fény, és az egót nem találod majd sehol!
